Ennek a bejegyzésnek aztán semmi értelme nem lesz, de nem baj. Le kell írnom, mert akkora boldogsággal tölt el, hogy megcsináltam a matek leckémet itthon, és nem óra előtt másoltam le valakiről... Már csak rá kéne magam venni, hogy a többit is megcsináljam. Dehát ahhoz meg nincs kedvem... Ez van, ez ilyen bicigli... Aki olvassa ezt a bejegyzést tuti hülyének néz... De erre meg csak azt tudom mondani, hogy én sosem tagadtam, hogy mi vagyok. Persze ezzel a mondatommal egyáltalán nem ismerem el, hogy én hülye lennék... :D Mégha közel is állok ehhez a tényhez... Am a napokban megírták az első kommentet a blogomban. Köszi neki, bárki is az illető, mert hogy nem ismerem a tagot... Uncsi van am... Szól a Kid Cudi - Day'n Night című zenéje amit már lassan megútálok annyiszor meghallgattam. De most mit tegyek? Ez van... Majd jön másik zene és akkor azt hallgatom addig, míg rá nem unok. Addig meg marad ez. Imádom a keddet. De csak mert nincs első órám és elég fél 9-kor kelni, mert bőven beérek 8:55-re... Bár nem érdemes késni, mert a második órám matek... De nem érdekel, nem fogok kimászni az ágyból 1 percel sem hamarabb... Na jók legyetek, majd jövök szerintem már csak holnap... :D De ha történik addig valami amit le akarok írni, akkor úgy is "gyüvök"... :D EnnyiH.