Kajak azt hittem minden szép és jó már. Megtaláltam magam, és azokat akiket tényleg kedvelhetek és engem is elfogadnak olyannak amilyen vagyok... Hát de nem. Sebaj. Majd lesz jobb megint. Aztán vagy kibékülönk vagy nem, ez majd a jövő zenéje. Megterveztük a hétvégét 3-asban, majd 4 lett belőle most meg 0-án állunk. Frankó... :D De ez sem számít. Jobban fáj, hogy megint, szokás szerint én vagyok a köcsög és a rossz. Ami ugyan részben igaz is, de nem egészen... Mindegy, mert ez mindig így volt és így is lesz. Csak nem értem a dolgok menetét, mint soha máskor. Ezt miért zavarja az, azt meg miért ez, és ennek miért nem jó ez, annak meg miért nem jó csak azzal. (huhh de értelmes mondat lett, nem baj kell ilyen is). Persze elismerem azt is, hogy én is hibás vagyok, mert nem kéne olyan erőszakosnak lennem, mint amilyen vagyok. De basszus mindenkinek van valami hibája. Nekem ez... Am a sok dumából csak azt akartam kihozni, hogy nem lesz hétvégén party... Talán nem is baj, legalább megmarad a pénzem. Persze nem sokáig, mert így is úgy is elbaszom. Remélem azért megbékélünk mindannyian majd egymással. Na Pá